Tíz esküvőre hat válóper jut hazánkban

A KSH adatai szerint a kétezres évek közepén évente 25 ezer válást és 45 ezer házasságkötést regisztráltak Magyarországon. 2012-re ez a két szám 3, illetve 9 ezerrel csökkent, azaz ennyivel kevesebb válópert, valamint esküvőt tartottak hazánkban az olimpia évében.

2010-ben 100 házasságkötésre 67 válóper jutott, ami rendkívül magas, 67%-os arány, soha ennyi még nem volt korábban Magyarországon. Elmondhatjuk, hogy ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az évtized elején három házasságkötésre két válóper is jutott. 2012-es adatok szerint ez az arány némileg javult, a 21.830 válás és 36.161 házasságkötés 60%-os mutatót jelent.

A kilencvenes évek elején évente csaknem kétszer annyian kötötték össze az életüket papíron is, mint napjainkban. A válások számában nincs nagy elmozdulás, de mivel akkoriban jóval többen házasodtak össze, a kilencvenes években csupán a házasságok harmadára jutott egy válás. Jelenleg ez az arány a kétszeresére ugrott.

Magyarországon a lakosságszámra jutó válások aránya az európai átlagnak felel meg. Érdekesség, hogy ennél az átlagnál némileg magasabb az arány az észak-európai országokban (ott tehát gyakoribbak a válások), viszont alacsonyabb a tradíciókat jobban tisztelő dél-európai népeknél (ritkábbak a válóperek). Listavezetők a lettek és a litvánok, náluk közel kétszer olyan gyakran adják be a válópert, mint Európa más országaiban, de dél-nyugati szomszédunknál, Szlovéniában például már csak fele akkora a válási arány, mint nálunk – derült ki a Viszony.hu kutatásából.

Bár itt is jelentős a javulás a számokban, a látszólag kedvező statisztikában minden bizonnyal benne lehet az is, hogy manapság egyre többen élnek kapcsolatban anélkül, hogy házasságot kötöttek volna. Emellett könnyen lehet, hogy itt is a pénz, illetve annak hiánya torzítja a statisztikát. Jelenleg ugyanis a házassági bontóper – ahogy hivatalosan a válópert nevezik – illetékköteles, 30.000,- Ft-ot kell leróni az államkasszának, ha válni szeretnénk. Ezt nyilván egyre kevesebben engedhetik meg maguknak.

„A házasságok és a válások száma nem csupán gazdasági okokból csökken, hanem azért is, mert kezdjük lerázni magunkról a vallási és társadalmi nyomást. Ma már sokkal inkább önmagunk lehetünk, a vágyainkat, az igényeinket bátran kielégíthetjük saját belátásunk szerint. Sok házasságot éppen egy viszony menthet meg a teljes kihűléstől, ráadásul valós piaci igényről van szó” – tette hozzá Györfi András, a Viszony.hu alapítója.

Legenda viszont a házasságok hetedik évének kritikussága a válások szempontjából. Korábbi kutatások mind azt mutatják, hogy nincs emelkedés a válások arányában a házasságkötést követő hetedik évben. Azt a tényt viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül – még akkor sem, hogy ha ezt egy korábbi amerikai felmérés állítja –, hogy a válások háromnegyedét a nők kezdeményezik. Uraim, tessék ezt átgondolni!