Olvastam András történetét (ingatlanos a természetben) a szentendrei ingatlanos lányról. És, hát nekem is volt egy szentendrei-leányfalui ingatlanos történetem: Akkoriban kerestem házat a Dunakanyarban. Azt a házat, amiben ma is lakom még nem tudtam megvenni, mert egy kellemetlen, gátlástalan pasas volt az eladó és amikor látta, hogy tetszik az ingatlan egyszer csak megduplázta az árat. Éppen a B terven dolgoztam, amikor egy kellemes ingatlanos hölggyel hozott össze a sors. Többször autókáztunk együtt különféle ingatlanokat nézni. Szentendrén, a hegy tetején találtunk egy panorámás házat. A szuterénben tornaterem volt kialakítva, amelyből egy világos helyiség nyílt: Egy fürdőszoba masszírozóasztallal és jacuzzival. - Ezt ki kell próbálni! - mondtam Beának, az ingatlanosnak. Nálam mindig van úszócucc. - Hát nálam nincs fürdőruha - szabadkozott Bea. Namost - gondoltam ez a kulcspillanat, mert itt kell helyesen tippelni, hogy a fürdőruha hiánya akadály, vagy annak felvetése, hogy meztelenül is lehet jacuzzizni. - Nem most gondoltam. De nálad van a kulcs és az ingatlan üres. - Igen. - Most feltekerjük a víz hőfokát, elmegyünk valami italért, harapnivalóért. Fürdőruháért, ha kell és mire visszajövünk, már ki is próbálhatjuk a jacuzzit. - Nem kell. - mondta gyorsan Bea. És mivel már a medence kapcsolói között kotorászott, így sejtettem, hogy ez a nem kell a fürdőruhára értendő. Éreztem, hogy kigyúlt valami kis parázs, ami akár lángra is lobbanhat, ki is hunyhat. Nem ellenkeztem a sorssal. Rá bíztam magamat és a kapcsolatom sorsát is. Leciripeltünk a bogárral Budakalászra a Cora áruházba és vásároltunk innivalót, pár falat rágcsát, papucsot és egy nagy fehér törülközőt. Vettem egy CD lejátszására alkalmas rádiót is, mivel a házban nem volt már megfelelő hifi. Közben mindketten tapintatosan lemondtuk az aznapi programunkat. Szerettem, amikor mellettem volt. Néha néha óvatosan hozzáértünk a másikhoz. Ártatlan érintések voltak, de egyfajta olyan kommunikáció részei, amely sikolyokkal kísért gyönyörökhöz vezetett. Mindketten tudtuk a végkifejletet. De persze végig kellett járni az utat. Mire visszaértünk a házba már kellemes volt a hőmérséklet. Beüzemeltem a rádiót, behelyeztem a Corában vásárolt kasszikus zenei válogatás CD-t, felpukkantottam a pezsgőt (igen, utána ittasan vezettem hazafelé), kibontottuk a mogyorókrémes croissant-t és koccintottunk a nemistudommire. És akkor pohárral a kezemben elé léptem, átfogtam a derekát, magamhoz húztam és... Az első csók mindig vízválasztó. Nem mindegy mikor csattan el. Nem mindegy, hogy játékos, bohókás, nevetéssel teli pillanatban, vagy áhitatos csöndben. Az első csókkal ki kell várni a megfelelő pillanatot. Megéri kivárni, mert az első csóknak meg kell érnie, az lső csóknak valósággal ki kell fejlődnie, mint egy virágnak. Amikor a virágod még csak egy bimbó, már tudod, hogy szép lesz, amikor kinyílik, ha még nem is tudod pontosan, milyen virág bomlik majd ki belőle. Így van ez az első csóknál is: Tudod, hogy meg fog történni, el tudod képzelni az ízét, a hangját, a másik légzését, az izmainak csók közbeni akaratlan játékát, de ki kell várnod, amíg a pillanat kibontja a szirmait. A parázs vetett egy apró kis lángocskát: Itt volt a pillanat, az egyetlenegy, ami a legalkalmasabb az első csók elcsókolására. Most ez az a pillanat volt, amikor kezünkben a pezsgővel a konyha nappali felé nyíló pultjánál álltunk. Ő fent ült a bárszéken, én a pultnak támaszkodtam. De amikor átöleltem ő hozzám simult és lélegzete megcsiklandozta a fülcimpám tövét, az arca bársonyos volt és a szája végigtapogatta az arcomat. A háttérben barokk zene cincogott é a hátgerinc mellett végighúzott hüvelykujjam ellágyította a hátizmot. Eljött a pillanat! Finom és alig érzékelhető puszikat kaptam, amiket viszonoztam. Ajkaink egy darabig némán harapdálták egymást, majd elcsattant az első csók. Majd a második. Harmadik. A pezsgőspoharak a pult tetején koppantak és ő átölelt, a lábait a derekam köré fonta és én levettem őt a székről, miközben minden átmenet nélkül csak a szája jóízű forróságát, a nyelve fürgeségét éreztem. Kezemmel pedig a súlyát és azt ahogy izgatott kapaszkodásban mozognak a kemény, formás izmai. Pachabel kánonj zúgott a Cora-ban vett rádióból, de inkább a Sex Pistolt illett volna ide. Nem volt szükség fürdőruhára és nem volt szükség a croissantokra sem. A jacuzzira sem volt szükség, mert amint letettem Beát a földre, elkezdtük egymásról levenni a ruhát. Az orrcimpáim i remegtek az izgalomtól. Tudtam, hogy kicsi a melle, de nem tudtam, hogy milyen kemény és hegyes, tudtam, hogy sportos, de nem tudtam, hogy a popsija, a dereka és a combjai mégis milyen markolnivalóan húsosak. Tudtam, hogy a kezei gyönyörűek, vékony, de formás ujjakkal, diszkréten hegyes körmökkel, de nem tudtam, hogy a lábai is gyönyörűek, szabályosak, a talpa puha, mint a tenyere. Azt tudtam, hogy a parfümje jó illatú, de azt nem, hogy a testének, a puncijának az illatai mennyivel finomabban annál. Az illatai...az illatai megőrjítettek. Nem jutottunk el a jacuzziba, mert még a nappaliban magamévá tettem. A vad csókolódzás, a vetkőzés, a test, mint ajándék kibontása a csomagolásból megfelelő előjáték volt. A kezei áhítattal tapogatták az izmaimat, amelyek a felső testemen talán kissé túlzók voltak akkoriban, de a csípőm keskeny volt, és az izmos, de nem túl nagy seggem és combjaim még ma is lázba hozzák a partnereimet. Amint Bea háta a kanapéra ért méretesre duzzadt hímtagom már a bejáratot kereste. A nektár már kibuggyant az odúból. A nedves barack könnyen adta magát, a behatolás a meleg, passzentos barlangba gyors volt. Bea felsikkantott, amikor a makkom áthatolt a küszöbön és minden finomkodás nélkül nagy tempóban döfni kezdtem. - Happy finisre jók vagyunk? - kérdeztem lihegve - Jók - mondta és elmosolyodott. Hátán a kanapén feküdt a kanapé hosszában, feneke a párnázott könyöklőn. Én a kanapé végén álltam, Bea lábai a nyakamban és a sebesség csak nőtt. Én bírtam jobban, mert ő levegő után kapkodott, zihált, elharapott szavakat nyögött. Végül óriásira tátotta a száját és a szemeit, a levegő bennakadt, szótlanul nézett rám tágult pupilláin keresztül, végül hatalmasat élvezett üvöltve, miközben a teste úgy vonaglott, mint egy rodeólovasé. Ekkor én éreztem meg az izmaim finom remegését és ejakuláltam. Ejakuláció után még nem ernyedtem el, így benne maradtam egy kicsit és élveztük a másik nemi szervének lüktetését. Annyira felizgatott az eset, hogy nem bírtam magammal. Nem tudtam aludni és csak forgolódtam az ágyban. Tudtam, hogy Beát nem hívhatom, ezért felhívtam a barátnőmet. Éjjel egy óra volt. - Tudod, hogy hány óra? - Tudom. De nem tudok aludni. Hiányzik az érintésed - mondtam. És nem hazudtam, mert valóban kíváncsi voltam arra, hogy melyikükkel érzem jobban magam az ágyban. - Akkor gyere át! Kinyitom az ajtót. Szerintem már aludni fogok, tehát csak finoman! - tette hozzá kajánul. Én meg átmentem és mellébújtam. Magamba szívtam az illatát, éreztem a feneke kemény, kerek gömbjeit, finoman csókolgattam a nyakát, a vállát, a karját és a lapockáit. Közben a takaró alatt a hasát és a mellét simogattam, markolásztam. Ő nyögdécselt, közelebb tolta magát én meg lassan belemelegedtem és miközben a popóját simogattam, néha lejjebb tévedt a kezem és éreztem a nedves a puncija. Beigazítottam a fegyvert és finoman beatoltam. Lassan toltam be, bökdösve a hüvely falát, és majdnem teljesen kihúztam, hogy az újabb tolással a hüvely bejáratát is izgassam. - Semmi kétség! - szögeztem le magamban - a hazainál nincs jobb! De a parázs még nem ettől még nem hunyt ki. Pár héttel később Bea szólt, hogy van egy kis leányfalui nyaraló, nagy üvegablakkal és kis terasszal a Dunára. Legalább megnézem milyen itt tölteni egy éjszakát gondoltam és vettem a Wasabiban két szusi tálat. (A harmadikat akkoriban ajándékba adták). Még sütött a nap, mire kiértünk. A ház előtt bicikliút, előtte nagy füves lapály a Duna előtt. Szépen sütött a Nap, tehát a fűre heveredve beszélgettünk és szusiztunk. - Tudtad, hogy ez a szumóbirkózók kedvenc eledele? - kérdeztem - Nem tudtam. - A szumósok a mérhetetlen mennyiégű szusitól lesznek akkorák - tódítottam - mert az összetevők kombinációja rendkívüli mértékben megerősít. Érzed már mennyivel erősebb lettél? - Érzem. - nevetett Bea - Hú! Máris nagyon erős vagyok. - Na mutasd! - mondtam kihívóan. - Hadzsime! De nem az történt, amire számítottam, hanem az történt, hogy Bea csinált egy kecses cigánykereket, majd - Karinthyval - "kézállásba helyezkedett" és mezítelen talpát a szám felé közelítette. Összeomlottam. A női lábak, talpak a gyengéim. Megfogtam a bokáját és az arcomhoz szorítottam a talpát. - Hülye vagy! Csikis - hisztikézett egy csöppet Bea, mire elengedtem. - Na indulj a házba! - mondta - mielőtt megmutatom, mennyire erős is lettem. A házban a nagy ablak napcsapdája miatt meleg volt. Néztük a naplementét és egy Szieszta kályha melege mellett szeretkeztünk. Vörösre szopkodtam a hegyes kis melleit, miközben a köldökét és az alhasát izgattam, aztán hosszasan kényeztettem orálisan, elidőzve a redők közül kikukucskáló kemény klitorisznál. Aztán fölékerültem és a kezeit az ágyhoz szorítva szemből keményen megfarkaltam. Húsz percig bírtam. Ő hatszor, vagy hétszer én kétszer jutottm a csúcsra. Fáradt voltam, mint egy római gladiátor a cirkuszi játékok után. Csak rfküdtem, összeölelkeztünk, betakarództunk valami pokróccal. A Szieszta kályha melegített. Elaludtunk. Mint említettem nem voltam független. Ő sem. Aztán a ravaszkodó tulajdonos pénzügyi zavarai miatt végül mégis megvettem a házat, amit eredetileg akartam. Nem maradt apropó a beszélgetésekre, találkozásokra. Elhamvadt az a kis parázs.