Most nézzük a történetet Ducika szemszögéből. Mintha ő írta volna, csak az én nevem alatt jelenik meg! Amikor elolvastam a sztorit az első gondolatom ez volt. Most kiderül, milyen érzés az amikor, „akasztják a hóhért". A második gondolatom pedig az, hogy, „öregember nem vénember". Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd egy nálam sokkal idősebb férfi fog kényeztetni. De mint szoktam emlegetni, egyszer mindent ki kell próbálni. Már nagyon régóta levelező partnerek voltunk. Mindig nyafogtam neki az életemről, ő pedig mindig megvigasztalt és ellátott az ő kis bölcs és tapasztalt tanácsaival. Pont egy ilyen magam alatt vagyok időszakom volt, amikor felajánlotta, hogy nem csak tanácsot ad, de szívesen meg is ölelne. Kijött elém az állomásra. Én nagyon lazára vettem a dolgot, ő meg nagyon izgult. Felmentünk a lakására, ami nagyon kedves és barátságos volt, mint maga az öregúr. Megkérdezte, hogy éhes vagyok-e? De az én válaszom, hogy inkább kiéhezve vagyok. Erre ő: Dőlj le az ágyra, mindjárt segítek rajtad. Elkezdett puszilgatni, vetkőztetni. Simogatta, csókolgatta a testemet. Lekerült rólam az ruha. Végig masszírozott, nagyon megadta a módját. Becsuktam a szemem, és hagytam, hogy kényeztessen. Partnerem olyan ügyesen játszadozott nyelvével a csiklómon, ... puszilgatta ... szívogatta … csókolgatta ... közben az ujja ki-be járt a vaginámba. Teljesen átadtam magam az élvezetnek megszűnt a külvilág. Hangos nyögésekkel, sóhajokkal adtam tudtára, hogy nagyon elélveztem. Mellém feküdt az ágyra. Nekem ennyi még nem elég, már több hete nem szexeltem. Most az ujjával kezdett el simogatni, közben szívogatta a mellbimbómat. Ez az!..megint a csúcsra jutottam. Még mindig nem elég. A harmadikhoz már vonjunk be téged is! Kőkeménnyé duzzadt férfiassága könnyedén csúszott be az addigra már kellően benedvesedett puncimba. Egy kicsit hadd lovagoljak! Egy kicsit hátulról is szeretném. Aztán mikor újra szembe kerültünk egymással, egyszerre jutottunk a csúcsra. Ezután egymás karjaiban pihentük ki az aktust. Na, akkor most már jöhet a kaja. Egyik éhség csillapítva most már jöhet a másik. Lovagom kiment a konyhába és főzött nekem. Mivel, hogy az ágyban nagyobb művész volt, mint a konyhában, így egy kicsit odaégett a rántott hús. De nem baj, a szándék a fontos. Vacsora után együtt elmosogattunk, beszélgettünk, sétáltunk egy nagyot kéz a kézben. Élveztük egymás társaságát. Ott maradtam éjszakára is. Elalvás előtt, összebújva, újra megkívántuk egymást. De most halkan élvezz kicsi lány, mert ez egy panellakás. Vékonyak a falak. Bár büszkeségemre szolgál majd, ha rajtam köszörülik a nyelvüket a fiatalabb lakók. Hajnalban fejfájásra ébredtem, de partnerem kihasználva a reggeli merevedést, megint magáévá tett. Öregember nem vénember!