Már fél 11... Még mindig nem végeztem a melóval, de nem is fogok...ki kéne találni valamit, hogy miért lépek le ilyen hirtelen...dolgom végezetlenül...de mi van ha nem is tud elszabadulni? Az azért rá nézve kicsit ciki, mert egy megbeszélést tudni kell irányítani...Főleg, ha egy nő a partner....most majd elválik, mennyire akar eljönni...tudja hogy időre megyünk. 11óra...készülődni kéne...az eső is esik...hogy fogok bejutni a városba kocsi nélkül? Hát gyalog...az kb 15 perc. Sebaj, legfeljebb nem ebédelek előtte, de azért át kéne öltöznöm, hogy kinézzek valahogy....tudom, hogy a ruha úgyis 5 percig lesz rajtam, de azért a csomagolás az mindig számít, nem? Még felhívom K-t mielőtt elindulok, hogy ne keressen, nem leszek gépnél....massszőrhöz mentem....úgyis régen voltam már...ha úgy vesszük, esedékes. Nem is áll nagyon távol a valódi tevékenységemtől...stresszoldás...:P Naos, ez letudva, alibi beadva, indulás...magassarkú cipőben nehéz ledz legyűrni a távot, de mindent a cél érdekében. Már 1/2 1...egy cappucinot kérek...egy cukorral. Enni is kéne valamit, de itt mindenben annyi kalória van, mint kétnapi kajámban...sebaj, egy pizzás háromszög azert elfér bennem, kell az energia. ...ismerős csengés...a telefonom már türelmetlenül várja hogy megnyomjam a zöld gombot... Csókolom....Hol tetszik lenni? Akkor van hová mennünk? Tényleg mindegy nekik, mikor érkezünk? Most sikerült leráznom a csajt...tudtam hogy elhúzódik majd...mindig ez van ha sietnék valahová...azt hazudtam az aszisztensemnek hogy a gyereket viszem dokihoz...szerintem nem vette be, rosszul hazudok. Mindegy leszarom, két perc múlva ott vagyok... Na jó, kedvesem hozza a formáját, megint aggódik. Mit is vártam? Gyorsan lehajtom a kávét, mint rossz alkesz a reggeli felest...gyerünk kifelé...hú de hideg van...lehet jobb lett volna bent maradnom, de majd beállok ellenszélbe...igaz hogy akkor a hátamat fogom mutatni neki, ha jön. Legalább nem leszek feltűnő...:P ...halihó...meg se látsz? Inkább nem állok meg, menj be előttem, még el kell intéznem egy telefont... Azért elég szerencsénk van ezzel a hellyel. Belváros szívében, egy köpésre a székházunktól...nem is nyílvánvaló...:))))) 232-es szoba...ugye már ismerik a járást? Hát, igen, szó mi szó.... Ez a hely egy labirintus. Kihívas megtalálni a szobát. Mindig olyan érzésem van, mikor a sötét folyosókon bolyongunk, mintha átmennénk valami dimenzióátjárón. A szobába belepve pedig akkora a kontraszt...világosság, tisztaság, puha szőnyeg, kényelmes ágy...egy kis szentély. Mikor leveszem a cipőm, olyan mintha átlépném epazt a láthatatlán határt köztünk, ami hetek óta ott lebegett. Leveszed az órádat és az asztalra teszed. Ez is egy olyan mozzanat, ami közelebb hoz hozzám. Én dobok egy zuhanyt...akarsz jönni velem? Hát hogyne akarnék...imádlak nézni közben, simogatni, folyatni rád a vizet hosszan...az ágaskodó farkad markolászni...csókolni...neked van a legszőrösebb mellkasod, amit valaha láttam...de olyan jó simogatni, érezni a domborodó feszes izmaidat...alatta átsejlik napbarnított bőröd. Adj már egy törölközőt, nem akarok vizesen kimenni...hideg van itt.... Gyere bújjunk be az ágyba... Olyan aranyos vagy így betakarózva, mint egy lefekvéshez készülő kisfiú...ne mosolyogj, tényleg olyan. No de most már én is lefekszem melléd...ölelj át, olyan régen vártam már erre... ...kis csokolózás után már mész is a lábam közé, repesek az örömtől...közben én is kezelésbe veszlek a kezemmel. Imádom nézni a nagy, duzzadt, eres farkadat. Sosem láttam ekkorát azelőtt, annyira szép, és most egy kicsit csak az enyém... Türelmetlen vagy úgy érzem, mert nem időzöl sokáig odalenn... A szád íze édeskés, hm, ez bizony én vagyok. Finom...;) Már gerincre is vágtál, a puha, nagy párnák közé fúródik a fejem...kezemmel az ágytámlába kapaszkodom, megfeszül a testem a vágytól...keményen belémhatolsz, ismerős áramütésszerű érzés csap belém, mindig ez van ha veled vagyok...lassan, de erősen mozogsz bennem, közben én is mozgatom a csípőm...érzem hogy egyre jobban forr a vérem, kinyitom a szemem, hosszan a szemedbe nézek...megváltozott az arcod, eltűnt az addigi éned, felváltotta egy sokkal ösztönösebb, szabadabb valaki, akit én imádok....de csak ritkán láthatom...egyszer csak hasra fordítasz és hátrahúzod a karom...úgy érzem neked ez a póz nagyon bejön, eddig még mindnig csináltuk...nagyokat mororgsz, mint valami állat...nagyon izgalmas...én is egyre jobban élvezem...megfeszül a testem, érzem hogy odalenn egyre szűkebb vagyok...vagy te vagy egyre nagyobb...mehet? Biztos szeretnéd? Hát persze, gyere...akarlak....a lélegzesem felgyorsul, egyszer csak elönt a forróság, sikoltok a gyönyörtől, átadom magam egy más állapotnak, teljesen kiengedek minden feszültséget. Ekkor te is elélvezel, most először belém...rámborulsz, teljes súlyoddal rámfekszel...alig kapok levegőt, de nem bánom, enyém vagy...elvettem minden erődet...