Amint elérkezik az a pillanat, hogy úgy érzed őszintén, félelmek, gátlások és a ledobott fájdalmak után újra bízni tudsz a Férfiben akit megszerettél, beindul egy még nagyobb gépezet és folyamatos, hiányt, sóvárgást generál benned. Azok a lopott órák egyre csak közelebb és közelebb sodórnak hozzá, minden amit egymással élünk át a legszebb pillanatainkról szól, és ki az aki ezt nem szeretné korlátlanul és mértéktelenül. A nem lehet, mindig sokkal izgalmasabbá tudja tenni a kapcsolatokat, az a titok ami körbe lengedezi a szeretői viszonyokat, két ember olyan titka aminél nagyobb bizalmi kapcsolat nem létezik az emberi kapcsolatok terén, hiszen az életünket adjuk a másik kezébe. Sokan bele sem gondolnak, illetve meg sem értik, de egy óvatlan lépéssel azonnal a másik rengeteg munkájával összerakott életét tehetjük kockára. Persze van akit a rózsaszín köd homálya annyira elvakít, hogy tudatosan is eljátszik a rombolás gondolatával és van aki meggondolatlanul meg is lépi ezt, csak ép azzal nem számolnak, hogy a szerelmi kapcsolatuk nem az a klasszikus, csupán kényelmetlen helyzetekből született pótlék. Tudni és ismerni saját helyzetünket és tiszteletben tartani a másikét, ehhez kell az erő, nem elcsábítani egy lelkileg vagy testileg elhanyagolt felet. A hosszú évek alatt megszerzett tapasztalatomat örömmel osztom meg szóban és írásban egyaránt, tudom kezelni a szerelem érzését, de ettől még gyarló lélek vagyok, persze, hogy eljátszunk a gondolattal milyen lehetne együtt, vajon akkor is tombólna a szerelem? .....ugye fogós kérdés, de elhihetitek, jobb nem utána járni, mert sokkal többet ad így, titkosan. Egy biztos, nem azzal kell foglalkozni, hogy mi lenne ha.......hanem azzal ami van, azt maradéktalanul kiélvezni, őrizni amíg csak lehet. Szóval az idő elérkezett, hogy tiszta szívvel tudjam fogadni a Kedvesem közeledését, bár olykor nincs elég közel, már ami a testieket érinti, de tagadhatatlanul itt érzem a zsigereimben, hiánya fájdalmasan tud sajogni lelkemben, a hangja rögtön simogatni érintések nélkül, így elmondhatom, hogy újra a kis rózsaszín pillangók repkednek a gyomromban. Második légyottunk is rövídnek bizonyult, így most a maratont vettük célba, mert szinte még bele sem melegedünk, már is öltözködhetünk. Hogy szalad ilyenkor az idő jegyezzük meg boldog mosollyal egymásnak, amit az utolsó ölelések egyike és egy felszakadó mély sóhaj kísér. Újra fáj a búcsú, ahogy az utca végén még a kocsik lámpái is egymásra villogva búcsúznak és a visszapillantó tükörben egyre kisebbé válik a kép, még is feltöltődtünk egymással, érzem kezemen az illatát, érzem ajkaimon csókjait, és az egész testem lüktet még a hosszú kényeztetés hatására. A hosszú kapcsolatok híve vagyok, abban lehet igazán kiteljesedni, bizonyítani, persze ez érzelmi függőséget és felelősséget okoz. Belegondolva talán a mai világban pont ezért nehéz még hagyományos párkapcsolatot is teremteni, valahogy tartanak az emberek az érzelmi felelőségtől, de elkanyarodtam, szóval úgy alakult, hogy első vibrátorom 8 év után bemondta az unalmast. Azt hittem Rudiból csak kifogyott a szufla, melyet két elem kelt életre, de nem, végérvényesen szakításra került sor. Gondoltam, gyorsan be kell biztosítanom magamat egy másik szorgos segéddel. Tűzoltóm már csak 2 évig bírta a gyűrődést, hiába a vibrátorok sem bírják manapság úgy ahogy régebben. Szerencsémre, jött Medvém a saját cyber, energia takarékos, környezetbarát, extra időtartamú falloszával és nem éreztem hiányát egy plasztik kielégítő parancsnoknak. Ezen gondolatommal egyedül voltam, Kedvesem örömmel vette volna kezébe, nyújtani kívánt számomra még több örömet, és hát miért is mondtam volna nemet igényére, így beújítottam egy csiklóizgatóval is ellátott rózsaszín pótlékra, amit aztán gondosan mancsaiba véve nem félt használni sem. De hogy ne csak magamra gondoljak, megleptem egy pénisz mandzsettával, így aztán kipróbálva új játékszereinket, kiveséztük ki mit érzett általa. Jöhet a következő, mert van bőven, és nem félünk használni. ;)