Havas, jeges út mostanában..... A vasútállomásra mentem ki autóval, vártam egy ügyfelet, aki végül telefonon lemondta a jövést, a vonatkésésekre alapozva. Azon gondolkoztam, hogy ütemezzem át a napomat, amikor egy ismerős hölgyet láttam érkezni a másik vonattal. Arról persze jöttek időben! Óvatosan tipegett a jeges úton a magassarkújában, ezért felajánlottam, hogy hazaviszem. Mosolyogva ült be mellém, örült, hogy ebben a hidegben nem kell majd két kilométert gyalogolnia. Ezalatt beszélgettünk is, máskor már járt nálunk kávézni, de akkor sietett tovább. Észrevettem kutató pillantásait. Ránéztem, szemeiben érdeklődés csillant. - Pont elromlott a kocsi, szerelőnél van! - mondta magyarázkodva. - Sebaj! Most itt vagyok! - nevettem fel. - Köszönöm szépen a fuvart, nagyon aranyos vagy! - tette a kezemre a kezét. - Nagyon szívesen, máskor is, ha pont arra járok! - válaszoltam. A keze még mindig az enyémen volt.... - Elfogadsz egy kávét a fuvarért cserébe? - kérdezte hirtelen. Bólintottam. A kávét szeretem, most amúgy is jól jött. - Béla bá? itthon van? - kérdeztem udvariasan. Az öreget jól ismertem, rendes fószer volt, de nem tudtam mennyire örül, ha a feleségével akarok kávézgatni. Otthon volt. Icusnak(mert így hívták) ez nem annyira tetszett. Bélabá fát vágott az udvaron. Köszöntünk, kezet fogtunk. Meglepődtem mert semmit sem szólt, amiért jöttem. Odabent kellemes meleg, Icus leültetett a nappaliban. Ő közben lefőzte a kávét és behozta. Finom volt, közben a csészék felett egymást néztük. Én főleg a hatalmas kebleit, mert azokon mindig megakadt a szemem. - Látom, nem csak a kávézás érdekel. - szúrta oda kissé rekedten... Valószínűleg elvörösödtem, de kezdeti zavaromat egy határozottnak tűnő Nem-mel lepleztem. - Amiért hazahoztál kapsz valamit tőlem! - mondta és levette blúzát és kioldotta a melltartóját. Tátva maradt a szám, ahogy elém buggyantak a tekintélyes keblek. Megsimogattam őket és számba vettem mindkét bimbóját, amik gyorsan megkeményedtek a nyelvcsapásaimtól. - Óhh, de most nem....most te kapsz tőlem...- mondta és lehúzta a sliccemet. Én lejjebb toltam a nadrágot és a gatyát a térdem alá, hogy ne akadályozzon. Kézbe vette vesszőmet, majd alaposan körbenyalogatta. Közben hallottam az udvarról a fűrész hangját. Már kellően állt, amikor elém térdelve két melle közé vette "kicsitomit". Erre mindig vágytam, szeretem ezt a fajta kényeztetést..... Nem annyira csúszott még, ezért én kicsit nedvesebbé tettem a "pályát" a nyelvemmel... Kicsitomi visszakerült a helyére és ő fel-le kezdte mozgatni a kebleit. Közben nézte a reakciómat. Én pedig bámultam a mellei közül hol előtűnő, majd elbújó vesszőmet. Vizuális élvezet, ezt így helyes mondani! Nem bírtam kábé csak egy percig. Óriásit élveztem, hullámokban jött az élvezet, majd kitört a vulkán. Csak löttem a mellei közé, nem érdekelt, hogy az arcára is fröccsent. Számra tettem a kezem, hogy ne legyen hangos a nyögésem. Lihegve dőltem hátra a fotelben. Icus még párat csusszantott a melleivel, aztán szépen valahonnan előkapott egy kéztörlőt és először a cerkámat törölte szárazra, utána a melleit. Felkapta a melltartót, majd a blúzt és szó nélkül kiment. Felöltöztem, és míg hallgattam a vízcsobogást, a nappalit néztem és az elmúlt perceken gondolkodtam. Nyílt az ajtó, Bélabá bejött, letopogta a havat és a konyhába ment. Utána vizes nyomok maradtak, és szinte azonnal hallottam Icust perlekedni, hogy miért megy be bakancsban. Bélabá dörmögött valamit, ivott egy pohár sört és kiment vissza fát vágni. Újra hallottam a kávéfőzőt dolgozni, majd Icus kiszólt az ajtón. Bélabá gyors kortyokban eltüntette a fekete nedűt és ment fát hasogatni. Icus bejött, én szótlanul magam mellé ültettem. Csókolóztunk egy kicsit, kezem felfedezőútra indult a réséhez, ami csupa lucsok volt. Elkezdtem simogatni a csiklóját. Lágyan, körkörösen.... - Ott-ott...méééég! - sóhajtotta a nő és remegve, vonagolva elélvezett. Csókolóztunk, én szerettem volna belebújtatni kicsitomit. - Neeee, nehogy bejöjjön! - szabódott, de addig izgattam, amíg rá tudtam beszélni. Veszélyes volt, mert nadrágban volt és le kellett neki is tolnia. A bugyit félrehúztam, nem vesződtem vele. Belecsúsztam végre! Nedves, szűk volt, nagyon jól esett benne lenni! Elkezdtem mozogni, lassú tempóról néha átváltottam gyors kemény lökésekre. Felakadt a szeme az élvezettől. Saját öklét kapta be, ahogy a kanapén félig ülve, félig misszionárius pózban adtam neki az ívet. Remegve, rángatózva élvezett. Alig akarta abbahagyni. Közben csiklóját is simogattam, így a későbbi bevallása szerint duplát élvezett és egyszerre! Azt mondta nekem pár perccel később, hogy csikló és vaginális élménye még egyszerre nem volt, pedig már az ötödik ikszet rendesen túllépte.... - Várj, most én jövök! - mondta és kibontakozott alólam.... szerettem volna így teleélvezni, de ő mást talált ki. - Ülj fel és figyelj! - súgta és hátulról guggolt rám. Igazítás nélkül csúsztam bele...majd tejesen az ölembe ült. Előre-hátra ringatta a csípőjét, izmaival jólesően szorongatta az ékességemet. Kintről fejszecsapások hallatszottak, itt meg cuppogások, ahogy ki-be jártam benne. Dupla élvezet volt nekem is, láthattam a fenekét, amint rajtam mozog fel-le, és éreztem hogy jön a feltartóztathatatlan kéj. - Nem bírom tovább! - közöltem a hátának, mire ő kicsit erősebben mozgott, jobban szorított. Teljesen teleélveztem a kis barlangocskáját és láttam hogy ő is remegni kezd. Előrenyúltam és simogattam a gombocskáját. Ismét élvezett. Hosszan, remegve. Alig bírt rólam felállni, lábai is remegtek. Valahogy felöltözött. Szó nélkül főzött még egy kávét, amit szintén szó nélkül megittunk. Adtam neki köszönetképpen egy csókot, amit kedvesen viszonzott. - Máskor is eljöhetek? - kérdeztem már az ajtóban állva. - Jobb lenne, ha akkor tudnál, ha Béla nincs itthon! Nem szeretem ilyen veszélyesen csinálni! - mondta határozottan, de a szemei csillogása elárulta, hogy dehogyis bánta! Elköszöntem az öregtől, beültem a kocsiba, kapcsoltam egy jó zenét és hazamentem.