Félhomály a sötétségben. Körbe nézek, mint egy alagút melynek látni sem lehet a végét. Egyik lábam a másik után helyezem jól kiérzékelve hova is lépek. A szemem kezdi elfogadni a sötétség körülményeit, amiben tompa alakok rajzolódnak ki. Ugyan ebbe a helyzetbe bele kényszerültem, mégis izgalom tölt el minden egyes pillanata. Penge élen táncolok, mely tüzel bentről, hogy még, még akarom, elveszem, megélem, cserébe pedig itt hagyok magamból egy darabkát, amikor elengedem. Kezek hívogató, megkísértő, felém nyúló mozdulatai rajzolódik ki a sötétben, amiben ösztönösen haladok előre. Simogatnak, bántanak, kényeztetnek és a mennyből a pokolba letaszítanak. Ki kinek a kezét fogja meg az egyéni döntés és következmény. Engem egyetlen dolog hajtott mindig is. Mélységek! Mélységek oda bent, ahova pénzel, erőszakkal nem juthatsz be, hogy alaposan körbe nézz. Ez az a kíváncsiság, mely mindent maga alá rendel, hogy bepillantást nyerj a kulisszák mögé, ahol nincsenek álarcok, nem valakinek a fiával - lányával vagy, nem valakinek az anyjával-apjával hanem Vele vagy! Ez az a szféra ahol a véres maskarák tova szállnak és egy egészen más érzés ebben a közegben a létezés. Ha vele vagyok, a beszívott levegő eufórikus hatással pezsdíti vérem, ami táplálja kíváncsiságom. Az ismeretlen iránti olthatatlan érdeklődésem válasz út elé állít, mely vagy megtorpanásra késztet, vagy vállalom a veszélyt és elmerülök benne. Vállalván, hogy megragad valami a sötétből és maga alá gyűr. Dante Isteni színjáték című alkotásából vált híres mondás "ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel". Eszembe jut mindahányszor átlépem azt a bizonyos határt, amikor elmerülök másban. Minden valószínűseggel nem véletlen, hiszen a kaland nem csak izgalmakkal, aktusokkal, vonzalommal és válaszokkal teli, hanem veszélyes is, mert kiszolgáltatottá tesz egy ismeretlen terepen, ahonnan lehet inkább menekülni fogok mintsem feltérképezni azt. Ösztöneimre hallgatva választok kit érintek meg és kitől fordulok el. A lényeg mindig ugyanaz marad, mélységek! Van kéz mi megfog, csapdába ejt, vissza húz vagy éppen elenged. Amikor ráébredsz, hogy ezen a veszélyes ösvényen önnön magad vagy a legnagyobb hatalom amivel rendelkezhetsz, akkor válsz sétáló prédából vadásszá. Ejtsd kísértésbe, akit akarsz egyetlen érintéssel.