Történt egy napon,hogy vidékről felköltöztem a NAGYVÁROSBA, Budapestre. Lévén, hogy nem ismertem senkit és fiatal is voltam épp 19 lettem, gondolván, hogy majd barátokra teszek szeret regisztráltam erre az oldalra. Találkoztam egy hihetetlenül kedves , érzelmes emberrel. Egy nap felhívtam magamhoz én kis naiv. BEle sem gondoltam abba, hogy esetleg nem kellene egy 36 éves férfival kettesben lennem. Na de mielőtt valaki rosszra gondolna , nem történt semmi rossz , sőt azt hiszem vele nyertem meg életem első és még ma is tartó szerelmét. Azon az éjszakán feljött hozzám, csokit hozott nekem, filmet néztünk és a világ legszebb lányának éreztem magam. Emlékszem az Indul a Bakterházat nézettem szegénnyel tisztes távolságból, mert hát az otthonról hozott neveltetés az bennem maradt. Attila, mert hogy így hívják az emberünket, nem nyomult, igazi úri ember volt velem, annak ellenére, hogy nyilván több tapasztalattal rendelkezett mint én a naiv kislány. Elcsattant csak egy csók közöttünk, bár már hallottam azt a kifejezést , hogy izzik a levegő, nem tudtam mit jelent, na azon a novemberi estén megtudtam mit jelent. Ketten egy szobában jó 3 méterre egymástól mégis azt éreztem, hogy felrobban valami,annyira izzik a levegő. Mégis váratott magára egy csók is ,mert mint mondtam ő úri ember volt, én meg tapasztalatlan kislány. Miután megtörtént, hogy végre megcsókolt felajánlottam, hogy aludjon ott, mert késő van. Befeküdtünk az ágyba és csak néztük egymást, nem tudtam mi ez , mert sosem találkoztam vele, de a lelkem sikongatott,hogy YES ő az! Ezek után már persze ő is bátrabb lett, mégis csak mielőtt mennie kellett volna dolgozni ,akkor történt,hogy szeretkeztünk, amit végig sírtam, nem azért mert fájt senki ne is gondoljon erre, mert emlékeznek igazi gentlemannel van dolgunk, hanem a véglegesség érzésétől, mert bár tudtam , hogy ő az aki nekem kell még sem tudtam, hogy ő mit akar és ott álltam, hogy mennem kell külföldre dolgozni. Valahogy megrázott mind a kettőnket a szeretkezés intenzitása és abba maradt az, hogy egymással találkozzunk, persze ez az én hibám, mert elmentem Németországba dolgozni és arra koncentráltam. Telt-múlt az idő és újra ,megkerestük egymást, majd megint csak vissza kellett mennem dolgozni, és megint hazajöttem, megint elmentem. Idén áprilisában azt gondoltam,hogy komolyra fordulnak közöttünk a dolgok , de sajnos megint csak kellett mennem dolgozni, mert a munka az várt és a kedves úri ember bezárkózott, nem beszélt velem. Lévén,hogy makacs és önfejű leányzónak tartom magam , elmentem hozzá. Az este számomra nem végződött jól. Kosarat kaptam, mármint azt mondta nem találkozzunk többé. Nem értem miért ne, nyomos indok persze nincsen. Love storynak indult és remélem egyszer majd arról is írhatok, hogy úgy is fejeződött be. Addig is hölgyeim vigyázzunk az úri emberekkel, mert lehet,hogy fájdalmat okoznak nekünk akaratukon kívül !